1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését az Egészségügyi Világszervezet (WHO). Erre az eseményre emlékezünk az EGÉSZSÉGÜGYI VILÁGNAPon. A világszervezet célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása.

A WHO az egészséget „ a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotaként ” fogalmazta meg. Az egészségügyi világnap fő céljának azt tartja, hogy felhívja a világ figyelmét az egészséghez kapcsolódó világméretű problémákra. Funkcióit tekintve fontosnak tartja, hogy irányt mutasson az egészségügyben, együttműködjön a kormányokkal az egészségügyet érintő tervek előkészítésében, ezek irányításában és értékelésében, továbbá lényegesnek tartja az újabb egészségügyi technológiák, információk és szabványok fejlesztését, átadását.

Járványok határok nélkül

A szervezet kiterjedt rendszerére támaszkodva segítséget tud nyújtani a kutató tevékenységeknek, különös figyelmet szentelve a világ nagy járványaira, fertőző betegségeire, a rák és az AIDS problémáira és a gyermekbetegségekre, ezentúl lényegesnek tartja, hogy a kormányok fokozottabban készüljenek az adott egészségügyi krízisek létrejötte előtt.

2007-ben lépett hatályba egy átdolgozott nemzetközi egészségügyi szabályrendszer, amely elősegíti a vészhelyzetek esetén kialakuló helyzetek kezelését nemzeti és nemzetközi szinten is. Sajnos tény, hogy még a leggazdagabb országok is gondban lennének (vagy vannak) egy világméretű járvány kialakulása esetén, mint például a madárinflueza, humanitárius katasztrófák, vagy a klímaváltozásból fakadó egészségügyi kockázatok esetén.

Antibiotikum, nem cukorka

A WHO 2011-es „Tegyünk ma, hogy holnap gyógyulhassunk” szlogenjében arra hívta fel a figyelmet hogy az antibiotikumokkal bánjon mindenki felelősen, ugyanis azok elveszthetik gyógyító hatásukat, mértéktelenü nem lehet rájuk támaszkodni. Felszólította a döntéshozókat, lakosságot, az orvosokat. állatorvosokat, gyógyszerészeket sé a gyógyszerhgyártókat az antibiotikumok helyes és megfelelő használatára.

Egy felmérés szerint az Európai Unióban évente 25 ezer ember életét veszi el az antibiotikum rezisztens baktériumok által okozott betegségek, melyeknek nagyrésze a kórházakban alaku ki. Tudni kell, hogy az antibiotikum egy nagyon értékes felfedezés, de a társadalom nem tanult meg vele kellő óvatossággal bánni, ami sajnos gyakran visszaüt. Olyan szuperbaktériumok jelentek meg, melyek minden antibiotikumnak ellenállnak, ráadásul a fertőzés lehetőségének mértéke csak nő a folyamatosan növekvő utazási lehetőségekkel és nemzetek közötti forgalommal, ami azt is jelenti, hogy egyetlen ország sincs biztonságban.

Öregedő világ

A nemzetközi szervezet 2012-es programjainak fókuszában az öregedés és az egészség áll. Figyelmeztet, hogy az elmúlt évtizedekben a várható élettartam nagymértékben megnövekedett, így a világon egyre több idős és egyre kevesebb fiatal lesz. Különösképp drámai a változás a fejlődő országokban, amik amúgy is rengeteg gondtól vannak sújtva. A világszerte fennálló társadalmi változások egyszerre jelentenek kihívásokat és ehetőségeket. A legtöbb országnak lehet, hogy csak egy generáció ideje áll rendelkezésre, hogy ebben a helyzetben megfelelőképp előkészíthessék az egészségügyi és szociális rendszereket egy elöregedő világban.