5 dolog, amit talán még nem hallottál március 15.-ről

Március 15. az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk, így természetesen álmunkból felkelve fújjuk az eseményeket. Most hoztunk néhány érdekességet, ami a történelemkönyvekből kimaradt. Eredetileg másként kezdődött a Nemzeti dal. A kokárda mellett ma is ez az első dolog, ami eszünkbe jut március 15-ről. Már kisiskolásként megtanultuk, de eredetieleg így írta meg Petőfi?

1. Eredetileg máshogy kezdődött a Nemzeti dal

Petőfi Sándor a forradalomra buzdításként írta a Nemzeti dalt, ami összeforrt az 1948-49-es eseményekkel. A kokárda mellett ma is ez az első dolog, ami eszünkbe jut március 15-ről. Már kisiskolásként megtanuljuk, hogy “Talpra magyar, hí a haza…”, ám bizonyos források szerint eredetileg nem is így kezdődött a vers, hanem így:“Rajta magyar, hí a haza”. A legenda szerint Szikra Ferenc hívta fel a figyelmet arra, hogy “Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”

2. Új nevek a forradalom jegyében

A legfontosabb eseménynek, színhelyeinek nevei ma is emlékeztetnek március 15-re. A forradalom leggyorsabb vívmányaiként Petőfi indítványára a Pilvax kávéház felvette a Szabadság-csarnok nevet, a Hatvani utcából Szabad sajtó utca, az Egyetem térből Március 15. tér, a Városház térből pedig Szabadság tér lett.

3. Tehenek a Nemzeti Múzeumnál

Állítólag amikor Petőfi a Nemzeti Múzeumnál elszavalta a Nemzeti dalt, a pillanat ünnepélyességét tehenek tették tönkre. A vásárosok errefelé hajtották állataikat a József-napi vásárra, és mivel a múzeum kerítése még csak félig épült fel, a tehenek bementek a kertbe is. Más források szerint a Nemzeti dalt igazából nem is szavalták el a múzeumnál, csak a 12 pontot mondták el. Mindenesetre a tehenek akkor is zavaróak lehettek.

4. A nyomdagép lefoglalásáról

Amikor a márciusi ifjak ki akarták nyomtatni a 12 pontot, Landerer kérte tőlük a cenzori pecsétet, ami természetesen nem volt, ezért megtagadta a nyomtatást, de ezután ő maga javasolta nekik, hogy foglalják le az egyik nyomdagépet, amit a forradalmárok meg is tettek, de eredetileg nem ezzel a szándékkal mentek oda.

5. Az első kokárda

Az első magyar színekben pompázó kokárdát Petőfi felesége, Szendrey Júlia készítette. A színei kívülről indultak, így igazából ez a sorrend sem mondható hibásnak, hiszen ilyen volt az eredeti. A kokárda az elkövetkezendő napokban rohamosan terjedt. Nagyon népszerű volt a polgárok és a forradalmárok körében is. Először egyébként a francia forradalomban használtak ilyet a francia trikolor színeiben, de azt a kalapjukra tűzték.