6 érdekes tény az álmokról - fel tudod idézni?

Álmodni szinte mindenki szokott, ám az embereknek mintegy hatvan százaléka nem emlékszik az alvás során “átélt” élményekre. De mégis min múlik, hogy egyesek fel tudják idézni az álmaikat, míg mások egyáltalán nem emlékeznek azokra? És mi az álmok célja? Tényleg van jelentésük, valamilyen üzenetük számunkra? Mindig is népszerű témának bizonyult ez a titokzatos jelenség.

Álmodni szinte mindenki szokott, ám az embereknek mintegy hatvan százaléka nem emlékszik az alvás során “átélt” élményekre. De mégis min múlik, hogy egyesek fel tudják idézni az álmaikat, míg mások egyáltalán nem emlékeznek azokra? És mi az álmok célja? Tényleg van jelentésük, valamilyen üzenetük számunkra? Mindig is népszerű témának bizonyult ez a titokzatos jelenség, igazán nagy lendületet azonban csak az elmúlt évtizedekben kapott az alvás- és álomkutatás. Összegyűjtöttünk néhány izgalmas vizsgálati eredményt.

1. Miért (nem) emlékszünk az álmokra?

Ébredés után néhány perccel már csak a töredékére emlékszünk mindannak, amit álmunkban átéltünk. Legalábbis azok, akik fel tudják idézni álmaikat. Vannak ugyanis, akik egyáltalán nem képesek erre, és sokáig a tudósok sem találtak elfogadható magyarázatot arra, hogy mi áll ennek hátterében.

A Frontiers in Psychology című szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy az „emlékező” alanyok jóval sűrűbben reagálnak a külső ingerekre, több időt töltenek ébrenléti állapotban, mint a nem emlékező társaik. Az tehát, hogy emlékezünk-e az álmainkra, egyrészt azon is múlik, hogy mennyire jókat tudunk szunyókálni.

2. Van, aki soha semmit nem álmodik

Sokan hiszik tehát, hogy nem szoktak álmodni, holott csak olyan jó az „alvókájuk”, hogy nem emlékeznek az álmaikra. Ám vannak, akik valamilyen súlyosabb agysérülés következtében tényleg képtelenek erre, sőt ritkán ugyan, de az álmodás hiánya teljesen egészséges személyek körében is előfordulhat, amire az ezredforduló utáni kutatásokból derült fény. A már jól bevált ébresztgetős módszerekkel kísérleteztek a kutatók, hogy emlékezésre bírják a magukat „nem álmodónak” aposztrofáló személyeket, de még így is akadtak olyanok, akik semmilyen körülmények között nem tudtak beszámolni álomélményekről. A miértekre továbbra is keresik a válaszokat. 

3. Mi az álmok funkciója?

Ez az egyik legégetőbb kérdés, amire a mai napig buzgón keresik a szakértők a válaszokat. Talán a kreatív gondolatok és ötletek alapjaként szolgálnak az álmok, talán az információk konszolidálása a funkciója, de akár a problémák megoldása vagy a nap során felgyülemlett érzelmek okozta túlterheltség enyhítése is lehet az álmodás célja. Persze az sem kizárt, hogy nincs is semmilyen funkciójuk, csak mi akarjuk nagyon, hogy legyen. Az álmok jelentőségének megvitatását a modern kor első és leghíresebb álomteoretikusa, Sigmund Freud indította el azzal a feltételezéssel, hogy az álmok a nem tudatos érzéseink, vágyaink, késztetéseink kifejeződései, vagyis egy csatorna, ahol a tudattalan a felszínre kerülhet. 

Más pszichoanalitikusok is láttak abban a magyarázatban fantáziát, hogy az álmok megoldást nyújthatnak olyan problémákra, amikkel éberen nem tudunk megküzdeni. Ezt a nézetet sem támasztja alá semmilyen tudományos vizsgálat, mégis beivódott a kulturális felfogásba, hogy az álmoknak van valamiféle problémamegoldó funkciójuk.

A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az álmoknak sem fiziológiai, sem pszichés funkciói nincsenek. Egyes kultúrkörökben azonban mégis nagy jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak – felruházva azokat emergens funkciókkal:

• Jó néhány nép életében például a sámánok különböző (szerintük gonosz szellemek által okozott) betegségeket diagnosztizálnak és a spiritualitás világába lépnek az álmok segítségével.
• Más társadalmakban álmokból jósolják meg az időjárást vagy az emberek jövőjét.
• A mi kultúránkban, legalábbis a huszadik századtól a pszichoterápiában az álmok az önismeret mélyítése, és a belső konfliktusaink megoldása szempontjából bizonyultak hasznosnak. 

4. Akkor mégis van értelmük?

Mindez persze nem azt jelenti, hogy az álmoknak nincs, jelentése vagy ne lenne értelme. Az álmok összefüggnek az életkorunkkal, a nemünkkel, a kultúránkkal, a személyes tapasztalatainkkal, „az álmok jelentése” kifejezés tehát ebben az értelemben a koherenciát és a szisztematikus kapcsolatokat jelenti. Ráadásul arról is sokat árulkodnak az álmok, hogy mi minden jár a fejünkben, így ha türelmesek vagyunk, néhány évtized alatt viszonylag pontos pszichológiai képet alakíthatunk ki másokról. Legalábbis G. William Domhoff amerikai álomkutató szerint, akinek meggyőződése, hogy "körülbelül ezer álom alapján egy szinte ujjlenyomat pontosságú profilt állíthatunk fel egy személyről".

5. Beleláthatunk mások álmaiba?

Nem egyszerű dekódolni egy-egy álmot a valós időben, japán kutatók azonban rájöttek, miként lehet számítógépes tanulási algoritmusok segítségével kikövetkeztetni az alvás közbeni agyi aktivitásmintázatból, hogy mit láthat épp álmában a megfigyelt alany. Tomoyasu Horikawa és munkatársai MRI vizsgálatok segítségével rögzítették az alvás korai, azaz a REM-fázis előtti szakaszában jelentkező agyi aktivitásmintázatokat és bebizonyították, hogy álomképeink megélését hasonló agytevékenység kíséri, mint amikor ébren érnek minket ugyanazok a vizuális benyomások. A technika tökéletesítése oda vezethet, hogy előbb-utóbb ténylegesen beleláthatunk mások álmaiba.

6. És a vakok látnak álmukban?

Azoknak, akik születésüktől fogva vakok, vagy öt éves koruk előtt veszítették el a látásukat, nincsenek vizuális álomélményeik. Többi érzékszervükkel azonban ugyanolyan intenzív és érdekes álmokat élnek át, mint azok, akik látják is, mit álmodnak.

Ha Ön is minden nap kellemes, nyugtató pihenésre vágyik, nézzen körül webáruházunkban!

Válasszon keményebb, rugalmasabb, lágyabb, komfortosabb illetve egyéb matracaink közül, melyek az Ön számára a legmegfelelőbbek!