Alvás nélkül az ember ingerlékennyé, használhatatlanná és balesetekre fogékonnyá válik, azt azonban nem tudjuk pontosan, hogyan gyógyít bennünket az alvás.

Tononi önkéntes emberekkel, patkányokkal és számítógépes szimulációval végzett úttörő kutatása először ad betekintést az alvás céljába. Eredményei maga a tudat alaposabb megértéséhez is hozzásegíthetnek.Giulio Tononi, a Wisconsin-Madison Egyetem pszichológusa úgy véli, a válasz abban rejlik, mit tesz az agyunk alvás közben. Elmélete szerint az agy „újraindítja” magát – megszakítja a napközben kialakított kapcsolatokat, hogy frissen ébredhessen, készen az új információk tanulására. Az agyhullámok aktivitása alvás közben különösen erős, ami Tononi szerint azt jelzi, hogy az agy „kitörli” a felesleges benyomásokat. Az agy szó szerint leereszti magát álmunkban, kitörli magát, valahogy úgy, ahogyan a számítógép újraindítja magát.

„Az alvás az az ár, amit azért kell fizetnünk, hogy másnap az agyunk friss lehessen” – írja Tononi. Elmélete szerint az alvás lehetővé teszi, hogy az agyunk átcsoportosítsa magát a kemény tanulással töltött nap után azáltal, hogy a napközbeni erőt adó szinapszisoknak lehetőséget ad arra, hogy az alapokig leeresszenek. Ez azért fontos, mert agyunk energiájának 80 százalékát a szinaptikus tevékenység fenntartására fordítja.

Fotó: AP

Az alvás az új emlékek leülepítésében is fontos lehet, azt is lehetővé teszi, hogy az agy elfelejtse a nap véletlenszerű, felesleges benyomásait, ezáltal helyet biztosít az újabb tanulásnak másnap. Valószínűleg ezért figyelhető meg az agyhullámok ilyen intenzív aktivitása alvás közben.