Álomképek

Klinikai körülmények között az agy elektromos tevékenységét rögzítő EEG készülék tette kézzelfoghatóvá, hogy az alvásnak több szakasza is van, ám a blogkorszak virágkorában egyre több hobbi-neurológus foglalkozik azzal, hogy közzétegye az önkéntes alvók

Empirikus alváskutatás

Minden bizonnyal többeknek megfordult már a fejében, hogy megfigyelje, vajon ugyanabban a pózban ébred-e fel, ahogy elaludt? Természetesen az ilyen empirikus kutatások félrevezetők lehetnek, hiszen az, hogy ugyanabban a pózban ébredünk, mint ahogy elaludtunk, nem jelenti azt, hogy ne történt volna éjszaka heves forgolódás. S talán még többen tettek már kísérletet arra, hogy rögzítsék az alvás közben kikotyogott mondatokat.

David Ichioka fotóst és híresen későn fekvőt is régóta foglalkoztatta a gondolat, hogy megörökítse az alvás szakaszait. Néhány önként vállalkozó segítségével bájos galériát alkotott, ahol jól látszik, hogy akár egyedül alszik az ember, akár társsal, akár kutyával, az alvás, noha a központi idegrendszer pihenő állapota, nagyon is aktív tevékenység. A külvilággal való folyamatos információs kapcsolat ugyan megszűnik, de az agyi hullámok mégis heves mozgásra késztetik az embert álmában.

A tudomány régóta ismeri az alvás szakaszait, melyek közül az első a szendergés, ami még csak „felületes alvás”, s a legkönnyebben ebből az állapotból riad fel az ember. Ebben a szakaszban a napi eseményekkel kapcsolatos képek jelennek meg, ám ez még nem az igazi álomlátás. Ahogy mélyül az alvás, csökken a szívverés, lassul a lélegzet, elernyednek az izmok, s minden szerv pihenni tér.

Szendergés és csapongó szemmozgások

Az első mélyalvásos szakaszt általában két órával a szendergés megkezdése után éri el a szervezet, ezután az alvás egyre felületesebbé válik, majd egy húsz perces, úgynevezett REM szakasz következik. A paradox alvásnak is nevezett szakaszra gyors, csapongó szemmozgások jellemzek, az izomtónus még tovább csökken, de a szívritmus, a légzésszám, és a vérnyomás megemelkedik. Ez az a szakasz, amikor valójában álmodunk, s amikor a tudatalatti asszociációk felszínre kerülnek. Ez a négy részből álló ciklus ismétlődik egész éjszakán át.

A ciklusok meglehetősen hasonlóak egymáshoz, ám minden újabb ciklusban egyre gyorsabban jutunk a REM alvásig, így például a második mélyalvásos szakaszba már másfél óra alatt érünk. A töménytelen információ feldolgozásához nagyon nagy szüksége van az embernek a REM alvásra, ezzel magyarázható tehát, hogy a többszöri rövid alvás nem helyettesíti az egyszeri, de hosszabbat. Ha egy-egy ilyen ciklus után ébredünk, akkor sokkal kipihentebbnek érezhetjük magunkat, mint egy befejezetlen, megszakított ciklus után.

A klinikák neurológiai osztályain üzemeltetett alvásdiagnosztikai központokban épp a fent leírt egészséges alvási szakaszoktól eltérő jelenségek okait kutatják, amelyek súlyos mentális, fizikai tüneteket okozhatnak. Gyakran azonban a nem jó minőségű fekhely is felelőssé tehető az álmatlan vagy rosszul sikerült éjszakákért. Természetesen a négy alvási szakaszban lezajló mozgások nem szűnnek meg a legjobb matracon se, de az ébredés minőségét erősen meghatározza. Nem mindegy ugyanis, hogy a matracnak hol vannak ergonómiailag megerősített pontjai, hogy mivel van töltve, s hogy milyen huzat veszi körül. Érdemes tehát szakember segítségével, az alvási szokásoknak megfelelően kiválasztani a legjobb matracot. S hogyan ismerhetjük meg alvási szokásainkat? Hívjuk meg David Ichioka-t egy éjszakába nyúló pizsama partira!

Forrás: hG.hu