Húsvét - Az újjászületés ünnepe a kereszténységben

Húsvét az egész kereszténység legfőbb ünnepe. Jézus pénteki kereszthalála után harmadnapra, vasárnap feltámadt. Halálával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Húsvét a tavaszvárás ünnepe is, amit márciusban vagy áprilisban, a Hold állásától függően tartanak. Időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Húsvét eredete

Az első niceai zsinaton, 325-ben megszabták, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen.

Húsvét a Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt zárása. Nagyhét a nagyböjt utolsó hete, virágvasárnaptól nagyszombatig tart. Virágvasárnap hagyományosan barkát szentelnek és körmenetben vonulnak be a templomba. A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett időszak után ekkor szabad először húst enni (húsvét). A böjt utolsó hete a nagyhét, a húsvét után hét húsvét hete vagy fehérhét. A húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

Húsvéti bárány

Húsvéti szokások

Húsvét vasárnapján szokás az ételszentelés. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás a családi összetartást is jelképezi. Húsvét hétfői népszokás a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás. A víz megtisztító erejébe vetett hit a szokás alapja. A húsvéti tojások piros színe Krisztus vérét jelképezheti. Húsvét eredetileg termékenységi ünnep lehetett, az emberek bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánták ekkor. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. 

A húsvéti nyúl a termékenység szimbóluma