Kezelési jelképek

A piktogramok jelentése, helyes értelmezése, kezelési jelképek a textiliparban. A helyes értelmezés megkönnyíti a textilek használatát, tisztítását, kezelését.

A textíliák kezelési jelképei

A textíliák kezelési jelképei egy, a termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák (piktogramok) útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás). A textiltermékek mosásánál, vegytisztításánál figyelembe kell venni, hogy ezen műveletek során a termék fizikai és kémiai hatásoknak van kitéve, amelyek esetenként károsíthatják az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságukat. A felhasználók számára ezért egyértelmű felvilágosítást kell adni arra vonatkozólag, hogy hogyan kell eljárnia, illetve mit kell elkerülnie ahhoz, hogy a termék használhatóságát minél hosszabb ideig változatlanul megőrizhesse. Erre szolgálnak azok a ma már általánosan használt kezelési jelképek, amelyeket a köznyelv gyakran „textil-KRESZ”-nek is nevez, utalva a közúti közlekedésben használt, hasonlóképpen grafikus ábrákra, amelyek a közlekedési szabályokat jelképezik. A kezelési útmutatónak ez a módszere azért különösen előnyös, mert szükségtelenné teszi a szöveges közlést, ami nyelvi korlátokat jelentene mind a gyártó, mind a felhasználó oldalán (az előbbi nem mindig tudja, milyen nyelvterületekre kerülhet a terméke, az utóbbi esetleg nem érti a terméken szereplő, idegen nyelvű szövegeket).

Alapjelképek

A Magyarországon is érvényes (legutóbb 2005-ben aktualizált) MSZ EN ISO 3758:2005 „Textíliák. Jelképeket használó kezelési útmutató kód” című szabvány szerint a következő kezelési jelképeket kell használni:

• a nedves kezelések (gépi, illetve kézi mosás, beleértve az áztatást, előmosást, mosást, öblítést és a víztelenítést – centrifugálást– is) jelképe egy vízzel teli teknő
• a mosás közben, illetve mosás után alkalmazott fehérítés jelképe az egyenlő oldalú háromszög
• a szárítás jelképe a négyzet
• a száraz vagy gőzöléses vasalás jelképe a kézi vasaló
• a vegytisztítás jelképe a kör

Részletes piktogram információk

Teknő, kád – a kézi vagy gépi mosásra vonatkozó utasításokat tartalmazza, magába foglalva az ezzel kapcsolatos további nedves kezelések (áztatás, előmosás, öblítés), valamint a víztelenítés (centrifugálás) körülményeit is. A megengedett legnagyobb hőmérsékletet a jelképben feltüntetett számérték jelzi (a mértékegységet nem kell feltüntetni, az °C-ban értendő). A teknő jelkép alatt elhelyezett 1 vonal kíméletes, a 2 vonal fokozottan kíméletes mosóprogram alkalmazására hívja fel a figyelmet. Ha a jelkép teknőbe merített kezet ábrázol, akkor ez azt jelenti, hogy a termék csakis langyos vízben, kézzel mosható.

Egyenlő oldalú háromszög – a mosás alatt, illetve után végrehajtandó fehérítés jelképe. Korábban Cl betűjelet helyeztek el a háromszögben, ami a klóros fehérítést tiltotta, de ma már más fehérítőszerek is széles körben használatosak. Az üres háromszög most mindenféle (klóros, peroxidos, nátrium-perborátos, perecetsav tartalmú stb.) fehérítés engedélyezését jelenti. Ha csak a klóros fehérítést kell tiltani, ezt a háromszögben elhelyezett, a háromszög belsejében a háromszög bal oldalával párhuzamos két vonal jelzi. Ha semmilyen fehérítés nem alkalmazható, ezt a háromszög teljes kitöltésével és X alakú áthúzásával jelzik.

Négyzet – ez a szárítás jele. A textíliák esetében többféle szárítási mód ismeretes és használatos, ennek megfelelően kell ezt a jelet kiegészíteni. A dobos szárítógépben végzett szárításra a négyzetben elhelyezett kör utal. Itt a négyzet alatt elhelyezett 1 vízszintes vonal kíméletes, 2 vízszintes vonal a fokozottan kíméletes szárító program alkalmazására hívja fel a figyelmet. A körben elhelyezett 1 pont alacsony (50 °C), a 2 pont közepes (70 °C), a 3 pont magas (90 °C) hőmérsékletű szárítást engedélyez. Abban az esetben, ha nincs egy pont sem a körben, akkor ez azt jelenti, hogy a hőmérsékletre vonatkozóan nincs megkötés. Ha a kör teljesen ki van töltve, nem szabad fűtést alkalmazni. A centrifugálást követő, szárítókötélen történő szárítás engedélyezését a négyzet felső részébe rajzolt ív mutatja. Ha a szárítást a centrifugálás mellőzésével, lecsepegtetéssel (pl. vállfára akasztva) kell végezni, ezt a négyzetbe rajzolt három függőleges vonal jelzi. A négyzetben elhelyezett vízszintes vonal fektetve történő szárítást jelent. Ha a négyzet bal felső sarkában két 45°-ban dőlő vonal van, ez azt jelenti, hogy a terméket napfénytől védve (árnyékban) kell szárítani.

Vasaló – a háztartási vasalás körülményeire vonatkozik. A vasaló rajzában elhelyezett pontok a megengedett maximális hőmérsékletre utalnak: 1 pont 110 °C, 2 pont 150 °C, 3 pont 200 °C hőmérsékletű vasaló használatát engedélyezi.

Kör – a vegytisztításra vonatkozó útmutatások jelképe, de a szerves oldószerrel való kezelés mellett a kapcsolódó víztelenítésre és szárításra is vonatkozik. Az alkalmazható oldószerre a körben elhelyezett betű utal. A korábbi „A” jelzés, ami minden oldószer használatát megengedte, megszűnt. Az „F” betű a tisztításra alkalmas szénhidrogének, a „P” betű a perklór-etilén (tetra klór-etilén) alkalmazását és az „F” betű által engedélyezett oldószerek használatát is engedélyezi. Tilos a fluor-klórozott (freon-) származékok használata, mert ezek erősen szennyezik a környezetet. „W” betű jelzi, ha a tisztító üzem speciális berendezéssel végzett kezelésként környezetkímélő, vízzel végzett nedves eljárást alkalmazhat a termék tisztítására. A kör alatt elhelyezett 1 vonal itt is kíméletes, a 2 egymás alatti vonal fokozottan kíméletes kezelésre hívja fel a figyelmet.

Egyéb jelölések

• valamennyi jelképre vonatkozik, hogy az X alakú áthúzás az adott kezelés teljes tiltását jelenti (ez a fehérítés teljesen kitöltött háromszög jelképét is kiegészíti)
• használatos olyan jelkép is – bár a magyar szabvány ezt nem tartalmazza –, ami egy X alakban áthúzott, összecsavart kendőt ábrázol: ez a facsarás tiltását jelenti
• a szabvány előírja a jelképek sorrendjét is, ami lényegében a gyakorlatnak megfelelő technológiai sorrendnek felel meg; balról jobbra haladva a következő jelképek helyezendők el:

a mosás jelképe,

a fehérítés jelképe,

a szárítás jelképe,

a vasalás jelképe,

és a vegytisztítás jelképe

Kiegészítő jelképek

Egyes jelképek alatt kiegészítő jelképek is elhelyezhetők. Például a dobos szárítógépben (tömblerben) végrehajtott szárítás tiltását jelentő jelkép alatt elhelyezhetők az árnyékban, fektetett állapotban történő szárítás engedélyezését jelentő jelképek vagy esetleg a kötélen való szárítás engedélyezését mutató jelkép stb.

Szöveges kiegészítések

Ha a jelképekkel nem fejezhető ki a teljes körű tájékoztatás, a kezelési útmutatót szöveges kiegészítéssel is el lehet látni. Ilyen kiegészítő szöveg lehet például:

„Használatba vétel előtt feltétlenül ki kell mosni!” – pl. a fehérneműk esetében javasolt szöveg.

„Elkülönítve mosandó!” – olyan termékeknél, amelyek mosással szembeni színtartósága nem tökéletes.

„Kályhától vagy egyéb hőforrástól távol szárítandó!” – hőre különösen érzékeny, szintetikus szálas anyagból készült termékeknél.

„Optikai fehérítőt, illetve ilyen tartalmú adalékot tartalmazó mosószert ne használjunk!” – kényes színű ruhadarabokra vonatkozó figyelmeztetés, mert az optikai fehérítő kedvezőtlen színtónus-változást okozhat.

Az ilyen és hasonló szöveges kiegészítést a gyártónak minden esetben az adott termék egyedi sajátosságainak megfelelően kell elkészítenie és azt a kezelési jelképsor mellett feltüntetnie, mégpedig annak az országnak a nyelvén, ahol a termék forgalomba kerül.