Szeptember 28. - A veszettség elleni küzdelem világnapja

Ma van a veszettség elleni küzdelem világnapja!

Ma van a veszettség elleni harc világnapja!

A veszettséget hazánkban legfőképpen – a rókák által – a kutyák kaphatják meg, ám a kór az emberre és háziállatra is veszélyessé válhat.

Mi a veszettség?

A veszettség egy Rhabdovírus okozta, heveny fertőző betegség, amely a vírussal fertőzött állat (róka, kutya, macska, farkas) harapásával, testváladékával terjedhet az emberre. A veszettség vírus a központi idegrendszert támadja meg, és a védőoltás elmulasztása esetén gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű kórt eredményez a hosszú lappangási idő után.

Tévhitek és hiedelmek a veszettségről

Amennyiben óvatosak vagyunk az állatokkal való érintkezések során, legyen szó akár idegen házi kedvencről, befogadott kóbor állatról vagy vadállatról, a veszettség betegsége elkerülhető. Az alábbiakban olyan hiedelmeket, téveszméket szedtünk össze, amelyek a veszettség betegséggel kapcsolatban keringenek.

A beteg állatot bárki könnyen kiszúrja.

Tévhit: a veszett állat messziről felismerhető, így könnyen el lehet kerülni a veszélyt.

Valóság: már 5 nappal a veszettség szemmel látható jeleinek kialakulása előtt a veszett, fertőzött állat nyálában jelen lehet a vírus, tehát a még egészségesnek látszó állat is terjesztheti a betegséget. Sokan úgy gondolják, hogy a veszett állat viselkedése árulkodó jel lehet. Azonban a veszettség jelenlétét igazoló viselkedés az állatoknál nem feltétlen mutatkozik őrjöngés és vadság kíséretében, bizonyos esetekben a veszett, fertőzött állat akár feltűnően visszahúzódó, csendes és barátságos lehet.

Csak a kutyáktól kell félni.

Tévhit: az ebekre nagyon oda kell figyelnünk a rókák mellett, hiszen a kutyák jelentenek csak potenciális veszélyt veszettség szempontjából.

Valóság: mivel Magyarországon kötelező a kutyák veszettség elleni védőoltása, így leginkább csak a kóbor, gazdátlan állatoktól kell tartanunk. Azonban egy másik, hőn szeretett háziállatunk, a macska is megbetegedhet, és ugyanúgy terjesztheti a betegséget. Amerikában pl. a mókus vagy a mosómedve neve is felmerül a veszettséget illetően, valamint Közép- és Dél Amerikában a vérszívó denevérek okoznak nagy veszteséget a szarvasmarha- és lóállományban.

Róka szelídítés a Kisherceg mintájára.

Tévhit: a békés, szelíd állatokat bátran megközelíthetjük a kirándulások alkalmával, hiszen a szelídség kizárja a veszettséget.

Valóság: ha az erdőt járva olyan vadállattal találkozunk, aki az emberek közelségét már megszokta, ne bízzunk benne vakon! Semmiképp nem szabad őket megfogni, megsimogatni, mert a veszettség egyik legfontosabb tünete, hogy az állat legyen a róka vagy őz) addig megszokott viselkedése megváltozik. Emberközelbe, autó elé jóformán csak fertőzött, beteg állat kerül és ez a betegség legtöbbször a veszettség.

A veszettség, mint halálos kór.

Tévhit: A veszettség halálos betegség.

Valóság: Valóban, ha kezeletlenül hagyják a betegséget, akkor halálos következményei is lehetnek a harapásnak, ám ha azonnal megkezdik az előírásnak megfelelő kezelést, akkor a veszettség jól gyógyítható. Nagyon fontos, hogy akkor is orvoshoz kell fordulni, ha a harapás nagyon kicsi, alig vérzik, mert ilyenkor is lehetnek ún. mikro sérülések, amelyeken keresztül megfertőződhetünk. Ez különösen akkor fontos, ha ismeretlen állat okozta a sérülést! Ha az állatnak van gazdája, feltétlenül kérjük meg, hogy az oltási könyvvel igazolja, hogy az eb oltva van veszettség ellen!

Tudta Ön, hogy világszerte 100 gyermek hal meg veszettség okozta megbetegedésben? És hogy a veszettség okozta halálesetek 97%-ért a kutyák a felelősek?

Még több érdekesség veszettség témában! Tovább a cikkhez!

Forrás: www.hazipatika.com