Altatódal

Gyermekkorunk legszebb emlékei közé tartozik, biztonságot és megnyugvást jelentett. A legszebb ajándék az, amikor Édesanyánktól halott altató dallal ringatjuk gyermekünket.

Az altatódal lírai műfaj, a kisgyermekek elaltatására szolgál, így eredetében az alkalmi líra megnyilvánulási formája. Ősi eredetű, s jellege szerint igen gyakori a népköltészetben, közel áll a varázsdalhoz és a munkadalhoz. Leggyakrabban – de nem kizárólag – nők éneklik. Általában egyszerű a dallama és a szövege is, s nyilvánvaló célja a megnyugtatás. A műköltészet is kedveli, és támaszkodik a népköltészeti hagyományokra.  A magyar altatódal honfoglalás előtti eredetű. Legismertebb magyar műköltészeti példája József Attila Altatója.

József Attila: Altató

Lehunyja kék szemét az ég,

lehunyja sok szemét a ház,

dunna alatt alszik a rét -

aludj el szépen, kis Balázs.

Lábára lehajtaj fejét,

alszik a bogár, a darázs,

vele alszik a zümmögés -

aludj el szépen, kis Balázs.

A villamos is aluszik,

- s míg szendereg a robogás -

álmában csönget egy picit -

aludj el szépen, kis Balázs.

Alszik a széken a kabát,
szunnyadozik a szakadás,
ma már nem hasad tovább -
aludj el szépen, kis Balázs.

Szundít a labda, meg a síp,
az erdő, a kirándulás,
a jó cukor is aluszik -
aludj el szépen, kis Balázs.

A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, -
aludj el szépen, kis Balázs.

Tűzoltó leszel s katona!
Vadakat terelő juhász!
Látod, elalszik anyuka. -
Aludj el szépen, kis Balázs.