Vízkereszt története és hagyománya

2019. január 6. a karácsonyi ünnepek zárónapja a hagyományok szerint. Ezt követően veszi kezdetét a farsangi időszak. Bár napjainkban jellemzően már csak az él, hogy ilyenkor szokás leszedni a karácsonyfát, korábban ehhez a naphoz számos hagyomány kapcsolódott.    

Vízkereszt története

Vízkereszt Húsvét után a második legfontosabb keresztény ünnep, mely 3 fő vallási momentumról szól.

1. Megemlékezik Jézus megkeresztelkedéséről a Jordán folyóban
    
2. Idekapcsolja a Napkeleti Bölcsek imádását valamint a karácsony kialakulása előtt Jézus születését is
    
3. Jézus első csodáját is ünnepli, mely során a vizet borrá változtatta a Kánai menyegzőn

Az idő során a Napkeleti Bölcsek imádása keleten lett jellemzőbb, még nyugaton, ahogyan nálunk is, Jézus keresztségének ünneplése terjedt el – melyhez a vízszentelés kapcsolódik.

Vízkereszt Magyarországon

A keresztényeknél az évszázadok során több hagyomány is kialakult mely az ünnephez kötődik. Szokás volt a szenteltvíz hazavitele. Ezzel otthon megitatták az állatokat a betegségek ellen, az emberek magukra locsolták szintúgy a betegségek illetve a rontások ellen és egyes helyeken a termőföldet is meglocsolták vele a bőségesebb termés reményében.

A vízzel az ólakat és a házakat is megszentelték, sok helyen a bölcsőkre is szenteltvizek locsoltak. A papok körbejárták a hívők házait megszentelni, mely összekapcsolódott a lélekpénz beszedésével is.

Vízkereszt napjainkban

Manapság a Vízkereszt vallási jellegét nagyrészt kezdi elveszteni, azonban a kevésbé vallásos emberek is könnyen megjegyzik január 6.-át a karácsonyfa leszedésének hagyományáról – mellyel véget ér a karácsonyi ünnepi időszak, és kezdetét veheti a farsangi készülődés.