Aromaterápia

Aromaterápia - (gyógy)növényi eredetű, illékony folyadékok - másnéven esszenciális olajok - illetve egyéb illatosított növényi rostok használata az emberi egészség, közérzet javítására.

Az aromaterápia egy általános kifejezés melyet számos hagyományos olaj használatára értenek, akár más gyógymódok kombinálásával is.

Az aromaterápia - mint aromás olajok használata - nagyon régi múltra tekint vissza. Azonban a növényekből kivonható illékony anyagok kombinálását csak az 1928-ban fedezte fel René Maurice Gattefossé francia kémikus, aki egész életét ennek a felfedezésnek szentelte. Ez a jelentős esemény egy szerencsétlen baleset következménye volt, mely Gattefossé parfüm laborjában történt. A munkájában elmélyült kutató véletlenül megégette saját karját egy kiömlött parfümmel és ez égési sérülést okozott. Természetes reakcióként a legközelebb eső hideg folyadékkal próbálta enyhíteni a fájdalmát, mely jelen esetben egy üveg levendulából kivont olaj volt. Miután ráöntötte nagyon gyorsan csillapodott a fájdalma és a folyamatos levendulaolaj kezeléssel a korábban tapasztaltak sem fordultak elő úgy mint: bevörösödés, gyulladás, hólyagosodás. A seb ezzel a kezeléssel nagyon gyorsan és fájdalommentesen gyógyult. Ez volt az aromaterápia megszületésének pillanata. Gattefossé munkásságát honfitársa, dr. Jean Valnet folytatta. A második világháborúban megsebesült katonák sebeit illóolajokkal gyógyította. Később újfent csak egy francia, Marguerite Maury alkalmazott aromaterápiát páciensein. A kitűnő biokémikusnő felismerte, hogy az illóolajok felszívódnak a bőrön át és szétoszlanak a szervezetben.

Azt is észrevette, hogy míg egészséges személyben az illóolajok belső felszívódásához 2-6 órára van szükség, addig a mérgezett vagy legyengült szervezetben ez kétszer annyi időt vesz igénybe. Sok más gyógymódhoz hasonlóan az idők során az aromaterápia iránti érdeklődés is alábbhagyott, manapság viszont reneszánszát éli. Ez nem csoda, hiszen az aromaterápia enyhíti ezeket a jellemző panaszokat. Ilyenek például a stressz okozta tünetek, fejfájás, migrén, bőrelváltozások vagy a szorongás.

Rohanó, felgyorsult világunkban a stressz, az álmatlanság az ember életének szinte természetes részévé vált. Sokan még otthon sem tudnak lazítani, fejük továbbra is a munkahelyi gondoktól zakatol, az aggodalmak álmatlan éjszakákat, állandó ingerültséget, szorongást okoznak. Napjainkban egyre többen keresnek különbözõ módszereket, amelyekkel ez a nyomás csökkenthetõ. Az aromaterápia igen hatékony módja az ellazulásnak.

A hosszú távú stressz hatásai ma már ismertek: az eleinte csekély fizikai kellemetlenségek az évek során súlyos betegségekké válhatnak, közülük az orvostudomány egyre többet hoz összefüggésbe a stresszel. (Ilyenek például a rák, a szívbetegségek és a gyomorfekély.) Épp ezért érdemes komolyan vennünk, és már a tünetek jelentkezésének korai szakaszában csökkentenünk kell a betegségek kialakulásának esélyeit.


Az aromaterápia főbb ágai:

• Otthoni aromaterápia: parfümök, illatosítók használata
• Klinikális aromaterápia: a gyógyszerészet és annak ágainak részeként
• Aromakológia: az illatok pszichológiája és hatása az elmére

Az aromaterápia a következő anyagokból dolgozik:

• Esszenciális olajok: illatos folyadékok melyeket desztilláció ( pl: eukaliptusz ) illetve sajtolás útján nyernek. Gyakran értjük ide az oldószerrel kivont anyagok használatát is.
• Kivonatok: illatos olajok melyeket elsődlegesen virágokból, delikát növényekből vonnak ki. Ehhez gyakran oldószert használnak mint pl. a rózsaolajhoz.
• Gyógynövény párlatok: a desztillációs folyamatok vizes melléktermékei (pl.: rózsavíz). Számos ilyen növény van melyekből párlatot készítenek és felhasználják a kulináris tulajdonságait, gyógyászati és bőrápolási hatásait.
• Főzetek: igen elterjedt gyógynövények leforrázása útján készül (pl.: kamilla)

Ellazult test, pihent szellem

Ha az ellazulást aromaterápiával szeretnénk elérni, leghelyesebb, ha szakemberhez fordulunk. Ne próbáljuk ezt azzal az ürüggyel halogatni, hogy most nincs idõnk rá, inkább próbáljuk meg úgy felfogni, hogy az aromaterápia is a halaszthatatlan teendõk közé tartozik. Legalább kéthetente keressük fel a természetgyógyászt, s hamarosan tapasztalni fogjuk, hogy az ellazult test és szellem sokkal nagyobb teljesítményre képes. Ha problémánk komoly, a terapeuta tanácsa szerinti gyakorisággal forduljunk hozzá egyetlen kezeléstõl nyilván nem várhatunk csodákat.

A jól képzett aromaterapeuta legalább 40 különbözõ olajjal rendelkezik, és mindig egyénre szabottan készíti el a páciensének leginkább megfelelõ keveréket. Be kell számolnunk arról, hogy milyen más betegségeink vannak (pl. allergia, cukorbetegség, magas vérnyomás stb.), s az sem árt, ha életmódunkról, alvási és táplálkozásai szokásainkról is tájékoztatjuk. A szakember mindezek ismeretében fogja kiválasztani a számunkra legmegfelelõbb olajkombinációt. Kezeléseink idõpontját lehetõleg úgy válasszuk meg, hogy utána lehetõségünk legyen a további kikapcsolódásra.

Hasznos tények az aromaterápia által használt olajokról:

Az aromaterápia által használt olajokat egy nemzetközi rendszer szerint osztályokba sorolták alkotóelemeik szerint. Ez a rendszer az ún. FCC ( Food Chemical Codex ) azaz az élelmiszerben található alkotóelemek kódexe. Az ebben a rendszerben megtalálható olajoknak egy meghatározott mennyiségben aroma tartalmú olajokat kell taralmazniuk, mely általában természetes állapotban előfordulnak bennük. Azonban a mai napig nincs olyan törvényi szabályozás mely az előállítókat arra kényszerítené hogy ezeket az alkotóelemeket ne állítsák elő ipari úton az FCC által meghatározott kritériumok elérése végett. Kiváló példa erre a citromfű olaj melynek 75%-ban aldehidet kell tartalmaznia ahhoz hogy megfeleljen az előbb említett követelménynek. De mivel az aldehid mesterséges úton előállítható és olcsóbb mintha a citromfűvel magával kísérleteznének, így a szintetikus változatot használják fel.

A tömény esszenciákat tökéletesen lehet használni az aromaterápia területén és míg a fenti kódexet használó országok között "gyógyászati" minősítést kapott, addig más országok területén csak az előállító ipar megegyezései alapján kap minősítést.