Álomfejtés

Az álomfejtés világszerte ismeretes. Nem tudni, mikor kezdődött, de vannak híradásaink profetikus álmokról és magyarázataikról a legősibb kultúrák idejéből is. A legrégibb részletes álmoskönyvet az ephézoszi Artemidorosz készítette a 2. évszázadban. A 17. században lefordították angolra, és 1800-ig 32 újabb kiadást ért meg; Freud is használta kutatásaihoz, és ma is alkalmas segédeszköz az álmoskönyvek összeállításánál.

Sigmund Freud (1856-1939) 1900-ban jelentette meg az Álomfejtés (Traumdeutung) című, korszakalkotó művét. Gondolatainak kiindulópontja, hogy álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentőséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkről, elfojtott vágyainkról, megélt traumáinkról. Az álmok legfontosabb funkciójának "az elfojtott vágyak leplezett teljesülését" tartja.

Az álom értelmezése: az álommunka visszafordítása

Aki tehát értelmezni szeretne egy álmot, annak egyszerűen vissza kell fordítani azt a folyamatot, amit az álommunka végzett. Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A következőkkel: sűrítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.

Sűrítés

Azt jelenti, hogy az álommunka kettő vagy több képzetet összekapcsol. Ezeket a képzeteket természetesen nem véletlenszerűen kapcsolja össze, azoknak van némi közös érintkezési pontjuk. Az eredmény pedig egyfajta metafora, mely asszociatív kapcsolatban van a látens tartalommal, tehát a jelentéssel.

Eltolás

Az eltolás során a tudat számára jelentős tartalmakat az álomban közömbösnek ható dolgok helyettesítik. A jelentős tartalmakat ugyanis fölizgatnák, esetleg föl is ébresztenék az álmodót.

Mind a sűrítés, mind az eltolás eredménye tehát, hogy a látens tartalom egy másik formát ölt, nem jelenik meg közvetlenül, csak szimbólumok formájában.

Képi megjelenítés

Az álommunka negyedik tevékenysége, a képi megjelenítés eredménye, hogy a képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekből, látási tartalmú helyzetekből állnak. De Freud is észrevette, hogy az álomtartalom ".nem kizárólag helyzetekből áll, vannak benne elszórtan be nem olvasztott vizuális képrészletek, beszédtöredékek, sőt elfordítatlan gondolatmorzsák is." (Freud: Az álomról)

Másodlagos megmunkálás

Végül az álommunka tevékenységi körébe tartozik a másodlagos megmunkálás. Ezt a mechanizmust az álommunka utólag végzi. Ezáltal jelennek meg az apró betoldások, változtatásokkal, melynek célja az álmot összefüggővé, a nappali logika számára elfogadhatóvá tenni. Nem minden álomban találjuk meg a nyomát.