Szakszótár
Álomfejtés
Mit jelentenek az álmaid valójában: Az álom szimbólumai, értelmezése és okai
Álmodni szinte mindenki szokott, ám az embereknek mintegy hatvan százaléka nem emlékszik az alvás során “átélt” élményekre. De mégis min múlik, hogy egyesek fel tudják idézni az álmaikat, míg mások egyáltalán nem emlékeznek azokra? És mi az álmok célja? Tényleg van jelentésük, valamilyen üzenetük számunkra? Mindig is népszerű témának bizonyult ez a titokzatos jelenség, igazán nagy lendületet azonban csak az elmúlt évtizedekben kapott az alvás- és álomkutatás. Összegyűjtöttünk néhány izgalmas vizsgálati eredményt.
1. Miért (nem) emlékszünk az álmokra?
Ébredés után néhány perccel már csak a töredékére emlékszünk mindannak, amit álmunkban átéltünk. Legalábbis azok, akik fel tudják idézni álmaikat. Vannak ugyanis, akik egyáltalán nem képesek erre, és sokáig a tudósok sem találtak elfogadható magyarázatot arra, hogy mi áll ennek hátterében.
A Frontiers in Psychology című szaklapban megjelent tanulmányban a kutatók arról számoltak be, hogy az „emlékező” alanyok jóval sűrűbben reagálnak a külső ingerekre, több időt töltenek ébrenléti állapotban, mint a nem emlékező társaik. Az tehát, hogy emlékezünk-e az álmainkra, egyrészt azon is múlik, hogy mennyire jókat tudunk szunyókálni.
2. Van, aki soha semmit nem álmodik
Sokan hiszik tehát, hogy nem szoktak álmodni, holott csak olyan jó az „alvókájuk”, hogy nem emlékeznek az álmaikra. Ám vannak, akik valamilyen súlyosabb agysérülés következtében tényleg képtelenek erre, sőt ritkán ugyan, de az álmodás hiánya teljesen egészséges személyek körében is előfordulhat, amire az ezredforduló utáni kutatásokból derült fény. A már jól bevált ébresztgetős módszerekkel kísérleteztek a kutatók, hogy emlékezésre bírják a magukat „nem álmodónak” aposztrofáló személyeket, de még így is akadtak olyanok, akik semmilyen körülmények között nem tudtak beszámolni álomélményekről. A miértekre továbbra is keresik a válaszokat.
3. Mi az álmok funkciója?
Ez az egyik legégetőbb kérdés, amire a mai napig buzgón keresik a szakértők a válaszokat. Talán a kreatív gondolatok és ötletek alapjaként szolgálnak az álmok, talán az információk konszolidálása a funkciója, de akár a problémák megoldása vagy a nap során felgyülemlett érzelmek okozta túlterheltség enyhítése is lehet az álmodás célja. Persze az sem kizárt, hogy nincs is semmilyen funkciójuk, csak mi akarjuk nagyon, hogy legyen. Az álmok jelentőségének megvitatását a modern kor első és leghíresebb álomteoretikusa, Sigmund Freud indította el azzal a feltételezéssel, hogy az álmok a nem tudatos érzéseink, vágyaink, késztetéseink kifejeződései, vagyis egy csatorna, ahol a tudattalan a felszínre kerülhet.
Más pszichoanalitikusok is láttak abban a magyarázatban fantáziát, hogy az álmok megoldást nyújthatnak olyan problémákra, amikkel éberen nem tudunk megküzdeni. Ezt a nézetet sem támasztja alá semmilyen tudományos vizsgálat, mégis beivódott a kulturális felfogásba, hogy az álmoknak van valamiféle problémamegoldó funkciójuk.
A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az álmoknak sem fiziológiai, sem pszichés funkciói nincsenek. Egyes kultúrkörökben azonban mégis nagy jelentőséget tulajdonítanak az álmoknak – felruházva azokat emergens funkciókkal:
- Jó néhány nép életében például a sámánok különböző (szerintük gonosz szellemek által okozott) betegségeket diagnosztizálnak és a spiritualitás világába lépnek az álmok segítségével.
- Más társadalmakban álmokból jósolják meg az időjárást vagy az emberek jövőjét.
- A mi kultúránkban, legalábbis a huszadik századtól a pszichoterápiában az álmok az önismeret mélyítése, és a belső konfliktusaink megoldása szempontjából bizonyultak hasznosnak.
4. Akkor mégis van értelmük?
Mindez persze nem azt jelenti, hogy az álmoknak nincs, jelentése vagy ne lenne értelme. Az álmok összefüggnek az életkorunkkal, a nemünkkel, a kultúránkkal, a személyes tapasztalatainkkal, „az álmok jelentése” kifejezés tehát ebben az értelemben a koherenciát és a szisztematikus kapcsolatokat jelenti. Ráadásul arról is sokat árulkodnak az álmok, hogy mi minden jár a fejünkben, így ha türelmesek vagyunk, néhány évtized alatt viszonylag pontos pszichológiai képet alakíthatunk ki másokról. Legalábbis G. William Domhoff amerikai álomkutató szerint, akinek meggyőződése, hogy "körülbelül ezer álom alapján egy szinte ujjlenyomat pontosságú profilt állíthatunk fel egy személyről".
5. Beleláthatunk mások álmaiba?
Nem egyszerű dekódolni egy-egy álmot a valós időben, japán kutatók azonban rájöttek, miként lehet számítógépes tanulási algoritmusok segítségével kikövetkeztetni az alvás közbeni agyi aktivitásmintázatból, hogy mit láthat épp álmában a megfigyelt alany. Tomoyasu Horikawa és munkatársai MRI vizsgálatok segítségével rögzítették az alvás korai, azaz a REM-fázis előtti szakaszában jelentkező agyi aktivitásmintázatokat és bebizonyították, hogy álomképeink megélését hasonló agytevékenység kíséri, mint amikor ébren érnek minket ugyanazok a vizuális benyomások. A technika tökéletesítése oda vezethet, hogy előbb-utóbb ténylegesen beleláthatunk mások álmaiba.
6. És a vakok látnak álmukban?
Azoknak, akik születésüktől fogva vakok, vagy öt éves koruk előtt veszítették el a látásukat, nincsenek vizuális álomélményeik. Többi érzékszervükkel azonban ugyanolyan intenzív és érdekes álmokat élnek át, mint azok, akik látják is, mit álmodnak.
Ha Ön is minden nap kellemes, nyugtató pihenésre vágyik, nézzen körül webáruházunkban!
Egyes szakértők szerint az álmoknak konkrét jelentése van. Mások szerint ez mind spekuláció.
Pszichológiai és ideglélektani megfigyelések és kutatások egyaránt bizonyították az ember álmainak tartalma és az aktuális lelkiállapota, érzelmi egyensúlya közötti összefüggést.
Bódizs Róbert, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete kutatójának tanulmánya (Álmok és egészségesélyek: az álmodás egészségpszichológiai vonatkozásai) arra hívja fel a figyelmet, hogy napjainkban egyre szaporodnak azok a bizonyítékok, amelyek igazolják, hogy az álmoknak valamilyen szerepe lehet az érzelmi élet szabályozásában, új asszociációkkal gyarapítják az emlékezet-állomány érzelmi elemeit, csökkentik, illetve egyensúlyban tartják az álmodás utáni ébrenlét pszichés feszültségeit. Mitől olyan az álom, amilyen?
A testi, lelki, egzisztenciális jólét az álmok milyenségében is tükröződik. Ezeket az elméleti téziseket a kutató szerint a Hungarostudy Egészségpanel kutatás eredményei is alátámasztották, és egyértelmű párhuzamok mutatkoztak a kutatásban résztvevő személyek társadalmi, egészségi állapota és álmainak tartalma között. A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy az álmok érzelmi töltete és az egyén saját egészségi állapotáról alkotott elképzelése, betegsége, illetve a létének fizikai, lelki és társadalmi - általa feltételezett - minősége között összefüggés mutatkozik.
Álmok és érzelmek
Az álomban jelentkező negatív érzelmek a betegséggel, a pozitívak az egészséggel mutatnak összefüggést. Ezeket az összefüggéseket a kutató csak részben magyarázza az ébrenléti állapotban megélt hatásokkal. Határozottan állítja, hogy a negatív tartalmú álmok, a visszatérő rémálmok mindenkor információval szolgálhatnak valamely testi vagy lelki betegség vagy nyomasztó társadalmi probléma meglétére, vagyis olyan ártó tényezőre figyelmeztetnek, amelyek veszélyeztethetik az egyén fizikai, lelki egészségét.
A kutatók véleménye sem egységes az álmokat illetően
Bódizs Róbert megfogalmazása szerint „az álmok látszólag kaotikus tartalmú és formai jellemzői első ránézésre lehetetlenné teszik azt, hogy belőlük kiindulva hasznos információkat nyerhessünk, amelyek a klinikai és a tudományos kritériumok rostáján is fennakadnak". Vannak kutatók, akik ezt a meghatározás alapul véve az állítják, hogy az álmok véletlenszerűen kiválasztott információk, amelyek a tudat mélyéről bukkannak fel, és nem jelentenek többet egy kusza információhalmaznál. Mások viszont saját megfigyelések eredményei alapján bizonyítottnak vélik az álmok pszichológiai jelentőségét.
A tanulmány szerzője az utóbbiak táborába tartozik. Magyarázata szerint az álmok eredetét és mibenlétét kutató szakemberek véleménye meglehetősen különböző. Vannak, akik az állítják, hogy az álmok olyan hallucinációhoz hasonló élmények, amelyek téves észlelésként is értelmezhetők. Ők úgy gondolják, hogy az álomképek az agytörzs aktiválódása folytán létrejövő véletlenszerű elektromos kisülések eredményei. Szerintük az agykérget alkalmanként elektromos impulzusok érik, ezek hatására a benne felhalmozódott információkat véletlenszerűen variálja, és különféle képeket alkot belőle. Ezt a feltételezést azzal támasztják alá, hogy azokban a kísérletekben, amelyekben az agy mozgató központját elektromosan ingerelték, álombeli mozgássorokat indukáltak, a látóközpont ingerlésekor álomképek, a hallóközpont aktiválásakor pedig álombéli hangok keletkeztek.
Egy másik teória szerint, amelynek első hirdetője Sigmund Freud volt, az álmok nem véletlenszerűen kialakult képsorok, hanem jelentéssel bíró „üzenetek", amelyek az agy emlékképeinek, gondolatainak felhasználásával jönnek létre. Ennek az elméletnek a hívei között vannak kutatók, akik az vallják, hogy az álmodó személy nem más, mint egy „álomgép", aki tőle független és általa befolyásolhatatlan, kaotikus folyamatok részese, bizonyos esetekben elszenvedője. Szerintük minden ember éjszakáról éjszakára „álomgéppé" alakul át, és átmeneti pszichózisba kerül, aminek lényege a realitás talajáról való elrugaszkodás, a valóságos világtól történő ideiglenes elszakadás. Úgy gondolják, hogy az álomkép nem más, mint az emberi gondolatok, vágyak, konfliktusok, érzelmek érzékszervi tükröződése.
Tárolt információkból álomképek
A tanulmány szerint: „az észlelés és a képzelet útja két olyan elméleti lehetőség, amely elvileg nem zárja ki egymást, mégis érdemes megvizsgálni azt, hogy melyik útvonal képezi az álomképek keletkezésének elidegeníthetetlen összetevőjét. Úgy tűnik, hogy a felidézett álmok zöme az alvás gyors szemmozgásokkal jellemezhető, úgynevezett REM fázisában, vagy ahhoz hasonló állapotban keletkezik..."
Az álmok elvileg csak az agyban tárolt, meglévő információkból épülhetnek fel, annál is inkább, mert a külvilágból érkező információk az alvás ideje alatt csak nagyon korlátozott mértékben és szelektíven jutnak el az agyig. Freud megfigyelései szerint az álmok többségében megjelennek olyan elemek is, amelyek információi az álmodást megelőző napokban kerültek az adott személy agyába. A pszichiáter ezt az álomban megjelenő emléktöredéket „napi maradványnak" nevezte el. A különböző emlékezeti elemek és a napi maradvány álomra gyakorolt hatásait még ma is vizsgálják, mert szerepük még nem tisztázott.
A vizsgálatok eddigi eredményei szerint a napi maradvány emlékei az álmokba mozaikszerűen, eredeti környezetükből kiemelve, töredékesen jelennek meg, és az esetek többségében az eredeti emlékhez képest más összefüggésekben mutatkoznak. Az emlékek általában tértől és időtől függetlenül jelennek meg az álmokban. A beépülő elemek az álomban az eredeti történéstől teljesen eltérő formában mutatkoznak meg, vagyis a felhasznált emlékinformációkból egy teljesen új történet keletkezik.
Poszttraumás rémálmok
A kutatók az általuk megvizsgált álmok erős érzelmi tartalmából arra következtetnek, hogy összefüggés lehet egyrészt az álmodó emlékképeivel, másrészt az ébrenléti állapotában vizsgált érzelemvilágával. Az álmokban megjelenő lények, az emlékek és az érzelmek közötti összefüggést idegélettani kutatások eredményei is bizonyították. Újabb kutatások azt feltételezik, hogy az álmok egyfajta érzelmi szabályozás „termékei".
Az alvás REM fázisában bizonyítottan átlagon felüli az érzelmi emlékekért és érzelmi reakciókért felelős agyi központok anyagcseréje, és ezeken a területeken erősebb a véráramlás. Ebből annak kellene következnie, hogy az álombeli érzelmek erősen hatalmukba kerítik az álmodót, ám ez csak viszonylag ritkán fordul elő.
A rendkívül erős álombéli érzelmek tipikus megnyilvánulásai a rémálmok, amelyek többsége hirtelen ébredéssel végződik. A megfigyelések szerint a rendszeresen, nagy gyakorisággal előforduló rémálmok döntő többsége poszttraumás stressz betegségben szenvedő személyeknél mutatkozik. A betegek szinte minden éjjel újraélik álmukban a betegségüket kiváltó eseményeket. Náluk, ellentétben más, poszttraumás stresszt nem produkáló betegekkel, a rémálom úgy mutatkozik meg, hogy az eredeti, betegséget okozó drámai történést és annak környezetét az álomban is a maga realitásában jelenítik meg.
Ezen a betegcsoporton kívül, a borderline szindrómásokat (főként a hangulat szélsőséges ingadozásával, a személyközi kapcsolatok és az énkép/énidentitás instabilitásával jellemezhető súlyos személyiségzavar) is rendszeres rémálmok gyötrik. Ők a rémálmok során rendkívül erős érzelmi kitöréseket produkálnak. Ez a jelenség rendkívül figyelemreméltó, hiszen ennek a betegségnek éber állapotban általában éppen a fantáziátlanság, az érzelemszegénység a jellemzője. Ezeknek a betegeknek rémálmaikban is jellemzően tetten érhető a viszonylag gyenge asszociációs készség, ám a szűk fantázia intervallumban megjelenő álomképeik rendkívül rémisztők és félelemkeltők.
Ebből a megfigyelésből a kutatók igazoltnak látják azt a feltételezésüket, miszerint az ébrenléti történésekhez képest minél egysíkúbb és kevésbé variábilis egy álombeli képsor, minél inkább megmarad a valódi történet, az álom annál hevesebb érzelmeket válthat ki. Ennek alapján feltételezhető, hogy az ébrenléti alapcselekmény új összefüggésekben és történésekben való álombéli megjelenése az álmok érzelmi töltetének fokában játszhat szerepet.
Relaxációval a rémek elűzhetők
A megfigyelések során arra utaló jeleket is tapasztaltak, hogy az álmodás folyamatába való külső, pozitív beavatkozás később, az ébrenléti érzelmi életet is befolyásolhatja. A gyakorlatban ezt a pozitív beavatkozást úgy próbálták megvalósítani, hogy a sorozatosan visszatérő rémálmoktól szenvedőket nappal egy relaxációs gyakorlat segítségével a szakember a rémálmok újraélésére biztatta. Azt kérte tőlük, hogy ellazult állapotban próbálják újra átélni az álomban megjelenő szituációt, és az ijesztő történéseket gondolataikban, a saját akaratukkal kellemes, pozitív élménnyé átalakítani.
Az álomnak ezt a kellemes változatát próbálják fantáziájukban újra és újra átélni, vagyis agyukban „rögzíteni" a pozitív képsorokat. E relaxációs gyakorlatok hatására bizonyítottan csökkent a rémálmok jelentkezésének a gyakorisága, sőt a betegek fizikai és pszichés állapotában is mérhető javulás mutatkozott. Ez a tény Bódizs Róbert szerint azt mutatja, hogy az álmoknak szabályozó szerepe lehet az ébrenléti állapot érzelmi életére is. Feltételezhető, hogy minél kreatívabb, fantáziadúsabb, színesebb, változatosabb az álom, annál inkább segítséget nyújthat az ébrenlét stresszhelyzeteinek, érzelmi konfliktusainak, negatív történéseinek a megoldásában. A gyomorfekélyes rosszat álmodik
A kutatókban felvetődött a kérdés: ha az álmok tartalmából ilyen egyértelműen lehet következtetni valakinek a lelki egyensúlyára, illetve annak a minőségére, vajon megmutatkozik-e az álmokban általános egészségi állapotának mibenléte?
A választ egy országos méretű epidemiológiai vizsgálattól várták. A vizsgálatban résztvevőktől nemcsak egészségi állapotukról, betegségeikről érdeklődtek, hanem alaposan kikérdezték őket az álmaikról is. Keresték az összefüggést az álmok tartalma, fantáziavilágának gazdagsága, esetleg különösen bizarr vagy rémisztő volta, és a válaszadó egészségi állapotának változásai között.
A kérdések az adott válaszadó személy esetleges betegségeinek feltérképezését is célozták. Azt is megvizsgálták, hogy a felmérést megelőző években a megkérdezett hány napot töltött betegállományban, állt-e kórházi kezelés alatt és az mennyi ideig tartott. Az eredmények egyértelmű összefüggést mutattak az elmúlt három évben tapasztalt betegségek és az álmok érzelmi töltete között.
A gyomor- és nyombélfekély betegséggel kezeltek például sokkal gyakrabban számoltak be rémálmokról, mint az egészségesek. Ugyanilyen összefüggés mutatkozott más betegségfajták, például a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri panaszok vagy a daganatos betegségek esetében is. A kutatók a vizsgálatok eredményei alapján bizonyítottnak vélik azt a feltételezést, miszerint szerves összefüggés mutatható ki az álmok tartalma és az egészségi állapot között, ez azonban nem betegség-specifikus. Inkább csak jelzésértékű tényező, amely megmutatja a lelki egyensúly zavarait.
Ezt igazolják azok a megfigyelések is, amelyek megmutatták, hogy az otthoni balesetet elszenvedettek álmai szintén negatívabb tartalmúak, mint az egészséges személyeké. Ez a két példa jól mutatja, hogy a negatív fizikai vagy lelki változások - legyen azok betegség, baleset vagy környezeti következmény - mindenképpen negatív irányban hatnak az álmok tartalmára. Az ilyen álmok akkor is megjelennek, ha az egyén valamilyen (akár általa képzelt) ok miatt, a saját egészségi állapotát rosszabbnak ítéli az egészséges emberekénél.
A vizsgálat adatainak összegzése után a kutatók a következő megállapításokat tették: bizonyos, hogy összefüggés van az álmok érzelmi tartalma és az egészségi állapot között, továbbá kapcsolat mutatható ki a negatív tartalmú álmok és az egyén betegségtudata között is. Bizonyos esetekben azonban ettől függetlenül is megjelenhetnek a nyugtalanító álmok. Szoros kapcsolat van az álmok érzelmi töltete és az ébrenlét jólléti állapota között is. A rémálmok és az általuk jelzett betegségek miatt pedig csökken az illető munkaképessége, romlik a fizikai és pszichés állapota.
forrás: edenkert.hu
NOVETEX matracon biztosítjuk,hogy nem lesznek rémálmai! Ezt a végtelen nyugalmat és kényelmet, amelyek a biomatracok nyújtanak Önnek, semmilyen rossz álom nem árnyékolhatja be! Tegye próbára Ön is! ►►► |
Az álmok elemzését évtizedeken keresztül tudománytalan hókuszpókusznak tartották. A kutatási módszerek fejlődésével mára lehetőség nyílt az álmok és az egészségi állapot közötti összefüggések tudományos bizonyítására, az álmodás eddig megfejtetlen rejtelmeinek vizsgálatára.
Az álomfejtés világszerte ismeretes. Nem tudni, mikor kezdődött, de vannak híradásaink profetikus álmokról és magyarázataikról a legősibb kultúrák idejéből is. A legrégibb részletes álmoskönyvet az ephézoszi Artemidorosz készítette a 2. évszázadban. A 17. században lefordították angolra, és 1800-ig 32 újabb kiadást ért meg; Freud is használta kutatásaihoz, és ma is alkalmas segédeszköz az álmoskönyvek összeállításánál.
Sigmund Freud (1856-1939) 1900-ban jelentette meg az Álomfejtés (Traumdeutung) című, korszakalkotó művét. Gondolatainak kiindulópontja, hogy álmaink korántsem fantáziánk értelmetlen, összefüggéstelen csapongása az éjszaka folyamán. Az álmok komoly jelentőséggel bíró tartalmat hordoznak, képet adnak személyiségünkről, elfojtott vágyainkról, megélt traumáinkról. Az álmok legfontosabb funkciójának "az elfojtott vágyak leplezett teljesülését" tartja.
Az álom értelmezése: az álommunka visszafordítása
Aki tehát értelmezni szeretne egy álmot, annak egyszerűen vissza kell fordítani azt a folyamatot, amit az álommunka végzett. Az álommunka négyféle tevékenységgel homályosítja el a látens tartalmat. A következőkkel: sűrítés, eltolás, képi megjelenítés és másodlagos megmunkálás.
Sűrítés
Azt jelenti, hogy az álommunka kettő vagy több képzetet összekapcsol. Ezeket a képzeteket természetesen nem véletlenszerűen kapcsolja össze, azoknak van némi közös érintkezési pontjuk. Az eredmény pedig egyfajta metafora, mely asszociatív kapcsolatban van a látens tartalommal, tehát a jelentéssel.
Eltolás
Az eltolás során a tudat számára jelentős tartalmakat az álomban közömbösnek ható dolgok helyettesítik. A jelentős tartalmakat ugyanis fölizgatnák, esetleg föl is ébresztenék az álmodót.
Mind a sűrítés, mind az eltolás eredménye tehát, hogy a látens tartalom egy másik formát ölt, nem jelenik meg közvetlenül, csak szimbólumok formájában.
Képi megjelenítés
Az álommunka negyedik tevékenysége, a képi megjelenítés eredménye, hogy a képzetek vizuális formát öltenek. Freud hangsúlyozza, hogy az álmok jórészt vizuális képekből, látási tartalmú helyzetekből állnak. De Freud is észrevette, hogy az álomtartalom ".nem kizárólag helyzetekből áll, vannak benne elszórtan be nem olvasztott vizuális képrészletek, beszédtöredékek, sőt elfordítatlan gondolatmorzsák is." (Freud: Az álomról)
forrás:https://www.cnet.com/health/what-your-dreams-actually-mean-dream-symbols-interpretation-and-causes/
Másodlagos megmunkálás
Végül az álommunka tevékenységi körébe tartozik a másodlagos megmunkálás. Ezt a mechanizmust az álommunka utólag végzi. Ezáltal jelennek meg az apró betoldások, változtatásokkal, melynek célja az álmot összefüggővé, a nappali logika számára elfogadhatóvá tenni. Nem minden álomban találjuk meg a nyomát.
Tovább olvasok:
6 érdekes tény az álmokról - fel tudod idézni?
3 módszer a könnyű elalvásért - Merülj álomba könnyedén
Te inkább maradsz a vég nélküli rohangálásnál, vagy vásárolsz kényelmesen és gyorsan a matrac.hu webáruházból?
Vissza az oldal tetejére! Tovább az ágyakhoz! Tovább a matracokhoz! Tovább a matrac.hu termékekhez!
További termékek
Bamboo aktív szénszálas...
Az aktív szénszálak egyedülálló kombinációja megakadályozza a baktériumok felhalmozódását a párnában, higiénikus és...
Felicity 23 - bonell rugós...
A Felicity rugós hotel matrac, nagy teherbírású bonell rugós szerkezeti felépítésű szállodai matrac. Hotel matrac lévén nagy...
KOMBI 108M Memóriahabos matrac -...
Kombi 108 memóriahabos matrac, dupla komfort, 2 rétegű 8cm memóriahab 18 cm súlyhatára 110 kg - 80x200, 90x200, 100x200, 120x200,...
Matracvédő - AloeVera...
Pihentető, mély alvást biztosító, bőrnyugtató vízhatlan matracvédő. Megoldást kínál a stresszre, és a fáradtságra is.
Matracvédő - Cooler hűsítő...
Hűvös ágy, mély álom! Nagy probléma az éjszakai pihenés során a nagyon meleg környezet. Ennek a problémának a megszüntetésére...
Reflux párna - a reflux...
A reflux párna speciális ékpárna, formájának köszönhetően megemeli a felsőtestet, így ebben a testhelyzetben a savas gyomornedv...
Supremo antistressz memóriahabos...
Reflexnotte Supremo antistressz memóriahabos matrac szabvány 90x200, 140x200, 160x200, 180x200, 200x200 cm-es és egyedi méretekben is!...
Tönkölypárna 40x50
A tönkölyhéj párna segít az alvászavar leküzdésében, enyhíti az ízületi és migrénes problémák tüneteit. Nyugtatólag hat...
Ajánlott termékek
TEMPUR PRO PLUS 25 CoolQuilt Medium Firm 90x200 cm - Memóriahabos középkemény matrac
A TEMPUR Pro®. TEMPUR PRO Plus CoolQuilt Medium Firm, 25 cm magas mer memóriahabos matrac. Huzata...
Flexibilis NOVETEX biomatrac 180x200 - kókusz matrac 4HK6
Flexibilis 4HK6, dupla komfort, hajlítható, 3 rétegű, NOVETEX latex kókusz 180x200 biomatrac,...
Gloria olasz kanapéágy - ágyazható kétszemélyes kanapé
Minőségi, kevés helyet foglaló, ággyá alakítható kanapé. Napközben relaxáljon az olasz...
Pehely párna - toll párna - 70x90 nagypárna
A tökéletes pihenés titka, kiváló minőségű 70x90 pehelypárna, a jó alváshoz...